Számos B filmes műfaj feltámasztása után Quentin Tarantino most olyan területen kalandozik, ahol még több dramaturgiai petárdát és vérpatront durrogtathat: egyszerűen újragondolja a második világháborút.
A Becstelen brigantyik egy bugyuta olasz háborús filmből kölcsönözte alapötletét, mely szerint a náci megszállás alatt álló Franciaországban zsidó-amerikai katonák egy csoportja mélyen az ellenséges vonalak mögé hatol, és ott német katonákat skalpolgat. Tarantino a tőle elvárható agymenés segítségével rendesen felturbózta a cselekményt, és írt egy elég frappáns – és nem kevésbé lényeges – történetszálat, melynek főszereplője egy kis párizsi filmszínház, ahol egy német háborús propagandafilm bemutatója kapcsán mindenki összefut, aki számít: a Harmadik Birodalom vezetői, a náciskalpolók, a francia ellenállás és még sorolhatnánk.
Nagyszabású filmhez van tehát szerencsénk, a spagettiwesternek és az amerikai háborús drámák keverékéhez, azzal a bájos plusz összetevővel, hogy itt a szereplők négy nyelven folytatnak hosszas és körülményes párbeszédeket, és Tarantino korábbi filmjeitől eltérően nem popkulturális utalásokat böfögnek egymás arcába, hanem súlyos szavak segítségével csűrik és csavarják a történéseket.
A Becstelen brigantyk maradéktalanul izgalmas és helyenként nagyon komolytalan nemzetközi vígdráma, a főszerepben egy harmatgyenge Brad Pitt-tel és számtalan kiváló európai pályatársával. És ami a lényeg: sok dumával és kevés, de nagyon sűrű akcióval.
Nagyszabású filmhez van tehát szerencsénk, a spagettiwesternek és az amerikai háborús drámák keverékéhez, azzal a bájos plusz összetevővel, hogy itt a szereplők négy nyelven folytatnak hosszas és körülményes párbeszédeket, és Tarantino korábbi filmjeitől eltérően nem popkulturális utalásokat böfögnek egymás arcába, hanem súlyos szavak segítségével csűrik és csavarják a történéseket.
A Becstelen brigantyk maradéktalanul izgalmas és helyenként nagyon komolytalan nemzetközi vígdráma, a főszerepben egy harmatgyenge Brad Pitt-tel és számtalan kiváló európai pályatársával. És ami a lényeg: sok dumával és kevés, de nagyon sűrű akcióval.
Inglourious Basterds
amerikai-német háborús film, 148 perc, 2009
Quentin bácsi háborús filmje cannes-i díjas SS-tiszttel, náciskalpolással és tengernyi kiváló párbeszéddel. Történelem-hamisítás mesterfokon!
rendező:
Forgalmazza: UIP-Duna Film
Bemutató: 2009. augusztus 20.
Bemutató: 2009. augusztus 20.
Műsoron a TV-ben
2012.06.09., szombat, 22:00
Linkek
17 komment|Szólj hozzá!
Egy igazi Tarantino filmről van szó. Valóban vannak helyenként hiányosságai, de rendkívül izgalmas és bővelkedik a felejthetetlen jelenetekben..
julibzs
|
2010-01-12 10:16:01
Tarantino már nem a régi. Elfogyott a muníció, a zsiványság, az ötlettár kiürült. Béna, sablonosságában is sablonos, sehol a régi sablonosságot kinevető és életbevetetten, hülyén körbenéző magunk kinevetése.
Ez egy középszerű mozi, Tarantino eddigi leggyengébb munkája.
Egyébként Tarantino után nem lehetne amerikai szart csinálni többé, ha egy jobb világban élnénk. Egyébként neki sem lenne szabad.
Ez egy középszerű mozi, Tarantino eddigi leggyengébb munkája.
Egyébként Tarantino után nem lehetne amerikai szart csinálni többé, ha egy jobb világban élnénk. Egyébként neki sem lenne szabad.
Török Ákos
|
2010-01-08 18:12:07
Na ezt a fílmet szívesen kihagytam volna...
Zeeboy
|
2009-11-01 18:35:58
Új hozzászólás
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek